clld.komarom.hu

CLLD program bemutatása

 A TOP-7.1.1-16 kódszámú, ”Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése és helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva” című felhívás bemutatása - részletek Magyarország Kormányának felhívása a közösségvezérelt helyi fejlesztések (community-led local development; továbbiakban: CLLD) megvalósítása érdekében regisztrált Helyi Akciócsoportok (továbbiakban: HACS), azaz CLLD szervezetek részére, közösségi szinten irányított városi Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégiák (továbbiakban: HKFS) elkészítése és megvalósítása érdekében. A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet. A cél elérését a Kormány a CLLD HACS-ok együttműködésével tervezi megvalósítani jelen Felhívásban foglalt feltételek mentén. A felhívás indokoltsága és célja A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 7. prioritásához kapcsolódik, amelynek átfogó célja kísérleti jelleggel, integrált és programalapú fejlesztések megvalósítása városi szinten a helyi közösségek részvételének és tudatosságának fokozása, a helyi társadalmak megújítása valamint a helyi és közösségi alapú gazdaság fejlesztése érdekében. E cél elérésnek a TOP 7. prioritásához kapcsolódó eszköze a városok kulturális és közösségi életének megújítása, közösségi alapú gazdaságfejlesztési módszertanok kialakítása és elterjesztése a helyi lakosság, civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével, illetve kezdeményezésére készülő integrált, közösségfejlesztést és helyi identitástudatot elősegítő, elsődlegesen kulturális és közösségi tartalmú, a helyi közösség fejlesztését támogató stratégiák mentén. A stratégiák, amelyek egy, a város területén kijelölt összefüggő akcióterületre készülnek, és a helyi fejlesztési programok alapját jelentik, egyszerre és összehangoltan képesek a TOP ERFA és ESZA forrásait használni. A beavatkozások eredményeként partnerségben tervezett, integrált, újszerű és innovatív helyi fejlesztések valósulnak meg, amelyek a helyi közösségek megerősítésén keresztül hozzájárulnak a terület népességmegtartó képességéhez. A stratégiai szintű együttműködés erősödésével cél továbbá a helyi civil szektor aktivitásának és ismertségének növelése is. A támogatás háttere A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program célul tűzte ki integrált, közösségközpontú, alulról építkező, helyi partnerségen alapuló városfejlesztési programok, illetve a tartalmas szabadidő-eltöltés lehetőségeinek megteremtését, valamint innovatív, egymással és a környezetükkel együttműködni képes, önmagáért tenni akaró és tenni tudó, kezdeményező közösségek, mindezek által fenntartható települések létrejöttét. Ennek érdekében hozzá kíván járulni a stratégiája megvalósítására támogatást nyert városokban a kulturális és közösségi terek és szolgáltatások infrastrukturális és szolgáltatási minőségének javulásához, a közösségfejlesztési programok révén összetartóbb, tudatosabb, a város jövőjének alakításában részt vállaló városi társadalom kialakulásához, összességében pedig a népesség, kiemelten a fiatalok helyben maradásához. A fejlesztések eredményeként várhatóan növekszik a stratégia megvalósítása keretében megújított közösségi tereket rendszeresen igénybevevő lakosság aránya, illetve a közösségi, szabadidős, közszolgáltatást nyújtó terekkel, létesítményekkel való lakossági elégedettség, továbbá a település kulturális és közösségi intézményeinek látogatottsága. Műszaki és szakmai elvárások A helyi közösségi fejlesztési stratégia készítésére vonatkozó projekt műszaki, szakmai tartalmának meghatározásához az alábbi elvárások figyelembe vétele szükséges: a) A HACS-nak szükséges a felhívás mellékleteként megjelent módszertani útmutató szerinti helyi közösségi fejlesztési stratégiát készíteni. b) A helyi közösségi fejlesztési stratégia a támogatást igénylő település helyi közösségeit támogatja városfejlesztési tartalommal, kulturális- közösségi és kapcsolódó helyi gazdaságfejlesztési tevékenységekkel. c) A helyi közösségi fejlesztési stratégia forrásai 2:1 arányban számolnak az ERFA és ESZA forrásokkal. d) Az ERFA forrásból támogatható fejlesztéseket kötelező a HKFS által lefedett akcióterületen a célcsoportok bevonásával tervezni és megvalósítani. A stratégiában szükséges rögzíteni az akcióterület pontos határait, valamint az akcióterület lakosságszámát. e) Az akcióterület, amelyre a HKFS készül, nem fedhet át másik olyan akcióterülettel, amelyre a Vidékfejlesztési Program alapján LEADER HFS készül, vagy amelyre szintén készül HKFS. Az átfedés mentességről a HACS-nak szükséges gondoskodnia az akcióterület pontos határainak megadásával, amelyet a benyújtásra kerülő dokumentumban térképi alátámasztással szükséges bemutatni (mind a saját, mind a fent említett egyéb akcióterületek egyidejű ábrázolásával). f) A műveletek tervezése során szükséges figyelembe venni, hogy egyaránt alkalmazásra kerüljenek a rendelkezésre álló ERFA és ESZA források is. g) Az ESZA forrásból támogatható fejlesztéseket kötelező a stratégia által lefedett akcióterületen élő célcsoportok számára, a célcsoportok bevonásával tervezni és megvalósítani. h) A helyi közösségi fejlesztési stratégiában szükséges megjeleníteni a HACS által megvalósítani kívánt műveletek, helyi felhívások paramétereit (cél, célcsoport(ok), tartalom, forrásallokáció, főbb elvárt eredmények, tervezett indikátorok). i) A helyi közösségi fejlesztési stratégia hatékony megvalósítása érdekében lehetőség van az elnyert forrás teljes közkiadásának 15%-áig működési és szervezési feladatokat tervezni. A működési és szervezési feladatok magukban foglalják a HKFS végrehajtásának irányításához kapcsolódó működési költségeket (operatív, személyi jellegű, képzési, PR, pénzügyi, valamint a monitoring és értékelési feladatok ellátásához szükséges költségek), továbbá a potenciális kedvezményezettek szükséges felkészítését a sikeres megvalósítás érdekében. A működési költségek minden esetben a stratégia ERFA forrásait terhelik. j) A helyi közösségi fejlesztési stratégiában tervezhetők olyan konkrét beruházások is, ún. kulcsprojektek, amelyek alapját vagy éppen átfogó keretét adják az egyes, a stratégiához illeszkedő, ugyanakkor a stratégiában nevesítésre nem kerülő egyébműveleteknek (helyi felhívások). A kulcsprojektekre tervezett forrás nem haladhatja meg a helyi közösségi fejlesztési stratégia teljes felosztható – működési és szervezési feladatok nélkül számolt – költségvetésének 40%-át. Szükséges ehhez kapcsolódóan továbbá bemutatni és részletesen indokolni, hogy hogyan épülhetnek a kulcsprojekt(ek)re az egyéb fejlesztések. k) A helyi közösségi fejlesztési stratégia megvalósítása során lehetőség van más HACS szervezetekkel tapasztalatcserét folytatni, és a még hatékonyabb megvalósítás érdekében ezekkel a HACS szervezetekkel együttműködni. l) Nem kezdeményezhető a HACS által olyan felhívás, amelynek keretében a támogatható tevékenységek egyike vagy mindegyike KKV-k számára vállalkozási tevékenység támogatását teszi lehetővé. m) Abban az esetben, amennyiben a HKFS tervezésre jogosult település az általa a regisztrációs felhívás alapján maximálisan igényelhető támogatásnál magasabb összeg felhasználását is indokolni tudja a stratégiában, lehetősége van ezt a magasabb összeget több ütemre bontva is betervezni a stratégiába azzal a kitétellel, hogy a jelen felhívás keretében első körben legfeljebb csak a számára maximálisan igényelhető támogatás kerülhet odaítélésre. A későbbi ütemek megvalósítására abban az esetben tud lehetőséget biztosítani az intézményrendszer, amennyiben a TOP CLLD forrása még nem merült ki és így lehetővé válik további stratégiák / a stratégiák további ütemeinek támogatása. Ennek megfelelően a stratégiák egyes ütemei megvalósításának önmagukban is értelmezhető, eredményeket felmutatni tudó, komplex programcsomagoknak kell lenniük. n) A helyi közösségi fejlesztési stratégiában ismertetni szükséges, hogy a megvalósítása hogyan járul hozzá a TOP 7. prioritásában megjelenő eredmény és output indikátorok célértékeinek eléréséhez (kiindulási és célérték megjelölésével egyaránt). A helyi közösségi fejlesztési stratégia megvalósítását szolgáló projektek kiválasztása során kiemelt figyelemmel kell lenni arra, hogy a fejlesztések hozzájáruljanak az TOP-ban vállalt indikátorok értékének teljesüléséhez. Amennyiben stratégia megvalósítása nem az OP célokkal és az OP által vállalt eredmények teljesítésével összhangban zajlik, az Irányító Hatóság felülvizsgálhatja a forrásfelhasználás hatékonyságát, és szükség esetén intézkedhet a megvalósítás menetének korrigálásáról. A vállalt értékek meghatározásához kérjük figyelembe venni a palyazat.gov.hu oldalon elérhető indikátor definíciós adatlapokban foglaltakat. o) A helyi közösségi fejlesztési stratégia benyújtásáig szükséges eldönteni, hogy a HACS konzorciumi vagy egyesületi formában kíván részt venni a CLLD eszköz megvalósításában, és a támogatási kérelmet már ennek megfelelően véglegesíteni és a szükséges dokumentumok csatolásával benyújtani. Mind a HKFS alapján támogatásra kerülő projektek, mind a CLLD eszköz általános végrehajtási feladatainak (menedzsment, animáció, partnerség- építés, tapasztalatcsere, stb.) ellátása során szükséges biztosítani a nyilvánosságot az ÁÚF 10. fejezete alapján. A HKFS tartalma csak az Irányító Hatóság egyetértésével módosítható vagy csökkenthető. A stratégia szakmai tartalmának csökkenése esetén – a csökkenés mértékétől függetlenül – a stratégia megvalósítására elszámolható költség és a támogatás összege arányosan csökkentésre kerül az érintett tulajdonságtól vagy képességtől való elmaradás arányában! Esélyegyenlőség és környezetvédelmi szempontok érvényesítésével kapcsolatos elvárások Az alábbi elvárásokat elsősorban a helyi közösségi fejlesztési stratégia készítése és megvalósítása során szükséges figyelembe venni és érvényesíteni, amelyek HACS által elnyert CLLD forrás terhére meghirdetésre kerülő helyi felhívásokban relevanciától függően érvényesítendők. A horizontális cél megvalósítása, valamint a megvalósítás eredményességének nyomon követése érdekében végzett tevékenység következtében felmerült költség elszámolható. A kiemelt célok és a környezetvédelmi, esélyegyenlőségi és a nők és férfiak egyenlőségét biztosító követelmények részletes ismertetése megtalálható az ÁÚF 12. fejezetében. A HKFS tervezése és megvalósítása során kérjük, vegye figyelembe, hogy a projektben létrehozott eredményeknek meg kell felelniük az alábbi elvárásoknak is: - Az európai uniós forrásból támogatott projektek végső kedvezményezettje köteles a projektjére vonatkozó környezetvédelmi és esélyegyenlőségi jogszabályokat betartani, a projekt által érintett területen a védett természeti és kulturális értékeket megőrizni, a fennálló vagy a beruházás során keletkezett környezeti kárt és az esélyegyenlőség szempontjából jogszabályba ütköző nem-megfelelőséget legkésőbb a projekt megvalósítása során megszüntetni. - A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében a támogatást igénylő és a végső kedvezményezett esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. - Figyelembe kell venni a projektnek az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó potenciálját, és biztosítani kell, hogy a projekt ellenálló az éghajlatváltozással és a természeti katasztrófákkal szemben! Ezért mérlegelni kell, hogy a projekt megvalósítását vagy eredményét veszélyezteti-e extrém időjárási esemény, pl. árvíz, szárazság, forróság, tűz, vagy más időjárási kockázat. A mérlegelés eredményeképp a támogatási kérelemben nyilatkozni kell, ha a projektnek nincs előre látható klímakockázata, vagy el kell készíteni a projekt klímakockázati elemzését és kockázatkezelési tervét. Az elemzést és kockázatkezelési tervet csatolni kell a támogatási kérelemhez, és figyelembe kell venni a költség-haszon elemzés és a megvalósíthatósági tanulmány készítésekor. A kockázatkezelési terv által javasolt intézkedések megvalósulását, az intézkedések megvalósításával elért eredményeket nyomon kell követni, és az intézkedések eredményességéről a projekt előrehaladásáról és zárásáról szóló beszámolókban be kell számolni. - Amennyiben a beruházás külterületen vagy zöldmezős fejlesztésként valósul meg, a beruházás megkezdése előtt el kell készíttetni a projekt által érintett terület környezeti, ökológiai állapotfelmérését, a projekt által érintett környezeti elemekre, rendszerekre vonatkozóan, legkésőbb a projektfejlesztés során a projekt tartalmi, műszaki előkészítésére vonatkozó mérföldkő teljesítésekor. Az állapotfelmérésről készült dokumentációt csatolni kell a támogatási kérelemhez. A dokumentációban be kell mutatni, hogyan fogja csökkenteni, kompenzálni, illetve dokumentálni a kivitelező a projekt megvalósítása során okozott káros környezeti, ökológiai hatásokat, biztosítani a területre jellemző biológiai sokféleség megőrzését és az ökológiai átjárhatóságot. Az ökológiai állapotban bekövetkezett változásokat a beruházás megvalósítása során nyomon kell követni, és az állapotváltozásról, a káros hatások csökkentését vagy kompenzálását célzó intézkedések eredményességéről szóló jelentést csatolni kell a projekt előrehaladásáról és zárásáról készített beszámolóhoz. - A fentiek tekintetében a támogatást igénylő nemleges nyilatkozatot nyújt be abban az esetben, ha a projekt valamennyi környezeti, esélyegyenlőségi jogszabálynak megfelel, és az energiafelhasználásra, a projekt környezetének ökológiai állapotára, a vizek állapotára és a klímaváltozásra hatása nincs. - Infrastrukturális fejlesztéseknél: létesítmények, térhasználat közlekedési kapcsolatok tervezésekor a támogatást igénylő figyelembe veszi és érvényesíti az egyetemes tervezés elveit, azaz a nők és férfiak igényeit, az idősek, a fogyatékosok és a gyermekek igényeit, és bemutatja ennek módját. (információ: http://www.etikk.hu) - A közösségi célú funkciókat ellátó és/vagy ügyfélforgalmat lebonyolító és/vagy állandó munkavégzés helyszínéül szolgáló épület/épületrész építése/felújítása során kötelező a projektarányos akadálymentesítés. - Az infokommunikációs akadálymentesítés minden beruházás esetén kötelező. - Ha a támogatást igénylő települési önkormányzat, az igénylőnek igazolnia kell a helyi esélyegyenlőségi program meglétét az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. § (6) bekezdésének megfelelően. - Ha a támogatást igénylő ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szerv, vagy többségi állami tulajdonban álló jogi személy, az igénylőnek igazolnia kell az esélyegyenlőségi terv meglétét az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. §-nak megfelelően. A helyi közösségi fejlesztési stratégia megvalósítása során a HACS szervezetnek érvényesítenie szükséges az alábbi szempontokat: - Az önkormányzat esélyegyenlőségi tervének (foglalkoztatási ET) elkészítése/megléte. - A megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem is tervezett/van. - Az előírt esélyegyenlőségi intézkedések eredményét a beszámolókban rendszeresen be kell mutatni.
clld.komarom.hu

CLLD program bemutatása

 A TOP-7.1.1-16 kódszámú, ”Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése és helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva” című felhívás bemutatása - részletek Magyarország Kormányának felhívása a közösségvezérelt helyi fejlesztések (community-led local development; továbbiakban: CLLD) megvalósítása érdekében regisztrált Helyi Akciócsoportok (továbbiakban: HACS), azaz CLLD szervezetek részére, közösségi szinten irányított városi Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégiák (továbbiakban: HKFS) elkészítése és megvalósítása érdekében. A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet. A cél elérését a Kormány a CLLD HACS-ok együttműködésével tervezi megvalósítani jelen Felhívásban foglalt feltételek mentén. A felhívás indokoltsága és célja A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 7. prioritásához kapcsolódik, amelynek átfogó célja kísérleti jelleggel, integrált és programalapú fejlesztések megvalósítása városi szinten a helyi közösségek részvételének és tudatosságának fokozása, a helyi társadalmak megújítása valamint a helyi és közösségi alapú gazdaság fejlesztése érdekében. E cél elérésnek a TOP 7. prioritásához kapcsolódó eszköze a városok kulturális és közösségi életének megújítása, közösségi alapú gazdaságfejlesztési módszertanok kialakítása és elterjesztése a helyi lakosság, civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével, illetve kezdeményezésére készülő integrált, közösségfejlesztést és helyi identitástudatot elősegítő, elsődlegesen kulturális és közösségi tartalmú, a helyi közösség fejlesztését támogató stratégiák mentén. A stratégiák, amelyek egy, a város területén kijelölt összefüggő akcióterületre készülnek, és a helyi fejlesztési programok alapját jelentik, egyszerre és összehangoltan képesek a TOP ERFA és ESZA forrásait használni. A beavatkozások eredményeként partnerségben tervezett, integrált, újszerű és innovatív helyi fejlesztések valósulnak meg, amelyek a helyi közösségek megerősítésén keresztül hozzájárulnak a terület népességmegtartó képességéhez. A stratégiai szintű együttműködés erősödésével cél továbbá a helyi civil szektor aktivitásának és ismertségének növelése is. A támogatás háttere A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program célul tűzte ki integrált, közösségközpontú, alulról építkező, helyi partnerségen alapuló városfejlesztési programok, illetve a tartalmas szabadidő-eltöltés lehetőségeinek megteremtését, valamint innovatív, egymással és a környezetükkel együttműködni képes, önmagáért tenni akaró és tenni tudó, kezdeményező közösségek, mindezek által fenntartható települések létrejöttét. Ennek érdekében hozzá kíván járulni a stratégiája megvalósítására támogatást nyert városokban a kulturális és közösségi terek és szolgáltatások infrastrukturális és szolgáltatási minőségének javulásához, a közösségfejlesztési programok révén összetartóbb, tudatosabb, a város jövőjének alakításában részt vállaló városi társadalom kialakulásához, összességében pedig a népesség, kiemelten a fiatalok helyben maradásához. A fejlesztések eredményeként várhatóan növekszik a stratégia megvalósítása keretében megújított közösségi tereket rendszeresen igénybevevő lakosság aránya, illetve a közösségi, szabadidős, közszolgáltatást nyújtó terekkel, létesítményekkel való lakossági elégedettség, továbbá a település kulturális és közösségi intézményeinek látogatottsága. Műszaki és szakmai elvárások A helyi közösségi fejlesztési stratégia készítésére vonatkozó projekt műszaki, szakmai tartalmának meghatározásához az alábbi elvárások figyelembe vétele szükséges: a) A HACS-nak szükséges a felhívás mellékleteként megjelent módszertani útmutató szerinti helyi közösségi fejlesztési stratégiát készíteni. b) A helyi közösségi fejlesztési stratégia a támogatást igénylő település helyi közösségeit támogatja városfejlesztési tartalommal, kulturális- közösségi és kapcsolódó helyi gazdaságfejlesztési tevékenységekkel. c) A helyi közösségi fejlesztési stratégia forrásai 2:1 arányban számolnak az ERFA és ESZA forrásokkal. d) Az ERFA forrásból támogatható fejlesztéseket kötelező a HKFS által lefedett akcióterületen a célcsoportok bevonásával tervezni és megvalósítani. A stratégiában szükséges rögzíteni az akcióterület pontos határait, valamint az akcióterület lakosságszámát. e) Az akcióterület, amelyre a HKFS készül, nem fedhet át másik olyan akcióterülettel, amelyre a Vidékfejlesztési Program alapján LEADER HFS készül, vagy amelyre szintén készül HKFS. Az átfedés mentességről a HACS-nak szükséges gondoskodnia az akcióterület pontos határainak megadásával, amelyet a benyújtásra kerülő dokumentumban térképi alátámasztással szükséges bemutatni (mind a saját, mind a fent említett egyéb akcióterületek egyidejű ábrázolásával). f) A műveletek tervezése során szükséges figyelembe venni, hogy egyaránt alkalmazásra kerüljenek a rendelkezésre álló ERFA és ESZA források is. g) Az ESZA forrásból támogatható fejlesztéseket kötelező a stratégia által lefedett akcióterületen élő célcsoportok számára, a célcsoportok bevonásával tervezni és megvalósítani. h) A helyi közösségi fejlesztési stratégiában szükséges megjeleníteni a HACS által megvalósítani kívánt műveletek, helyi felhívások paramétereit (cél, célcsoport(ok), tartalom, forrásallokáció, főbb elvárt eredmények, tervezett indikátorok). i) A helyi közösségi fejlesztési stratégia hatékony megvalósítása érdekében lehetőség van az elnyert forrás teljes közkiadásának 15%-áig működési és szervezési feladatokat tervezni. A működési és szervezési feladatok magukban foglalják a HKFS végrehajtásának irányításához kapcsolódó működési költségeket (operatív, személyi jellegű, képzési, PR, pénzügyi, valamint a monitoring és értékelési feladatok ellátásához szükséges költségek), továbbá a potenciális kedvezményezettek szükséges felkészítését a sikeres megvalósítás érdekében. A működési költségek minden esetben a stratégia ERFA forrásait terhelik. j) A helyi közösségi fejlesztési stratégiában tervezhetők olyan konkrét beruházások is, ún. kulcsprojektek, amelyek alapját vagy éppen átfogó keretét adják az egyes, a stratégiához illeszkedő, ugyanakkor a stratégiában nevesítésre nem kerülő egyébműveleteknek (helyi felhívások). A kulcsprojektekre tervezett forrás nem haladhatja meg a helyi közösségi fejlesztési stratégia teljes felosztható – működési és szervezési feladatok nélkül számolt – költségvetésének 40%-át. Szükséges ehhez kapcsolódóan továbbá bemutatni és részletesen indokolni, hogy hogyan épülhetnek a kulcsprojekt(ek)re az egyéb fejlesztések. k) A helyi közösségi fejlesztési stratégia megvalósítása során lehetőség van más HACS szervezetekkel tapasztalatcserét folytatni, és a még hatékonyabb megvalósítás érdekében ezekkel a HACS szervezetekkel együttműködni. l) Nem kezdeményezhető a HACS által olyan felhívás, amelynek keretében a támogatható tevékenységek egyike vagy mindegyike KKV-k számára vállalkozási tevékenység támogatását teszi lehetővé. m) Abban az esetben, amennyiben a HKFS tervezésre jogosult település az általa a regisztrációs felhívás alapján maximálisan igényelhető támogatásnál magasabb összeg felhasználását is indokolni tudja a stratégiában, lehetősége van ezt a magasabb összeget több ütemre bontva is betervezni a stratégiába azzal a kitétellel, hogy a jelen felhívás keretében első körben legfeljebb csak a számára maximálisan igényelhető támogatás kerülhet odaítélésre. A későbbi ütemek megvalósítására abban az esetben tud lehetőséget biztosítani az intézményrendszer, amennyiben a TOP CLLD forrása még nem merült ki és így lehetővé válik további stratégiák / a stratégiák további ütemeinek támogatása. Ennek megfelelően a stratégiák egyes ütemei megvalósításának önmagukban is értelmezhető, eredményeket felmutatni tudó, komplex programcsomagoknak kell lenniük. n) A helyi közösségi fejlesztési stratégiában ismertetni szükséges, hogy a megvalósítása hogyan járul hozzá a TOP 7. prioritásában megjelenő eredmény és output indikátorok célértékeinek eléréséhez (kiindulási és célérték megjelölésével egyaránt). A helyi közösségi fejlesztési stratégia megvalósítását szolgáló projektek kiválasztása során kiemelt figyelemmel kell lenni arra, hogy a fejlesztések hozzájáruljanak az TOP-ban vállalt indikátorok értékének teljesüléséhez. Amennyiben stratégia megvalósítása nem az OP célokkal és az OP által vállalt eredmények teljesítésével összhangban zajlik, az Irányító Hatóság felülvizsgálhatja a forrásfelhasználás hatékonyságát, és szükség esetén intézkedhet a megvalósítás menetének korrigálásáról. A vállalt értékek meghatározásához kérjük figyelembe venni a palyazat.gov.hu oldalon elérhető indikátor definíciós adatlapokban foglaltakat. o) A helyi közösségi fejlesztési stratégia benyújtásáig szükséges eldönteni, hogy a HACS konzorciumi vagy egyesületi formában kíván részt venni a CLLD eszköz megvalósításában, és a támogatási kérelmet már ennek megfelelően véglegesíteni és a szükséges dokumentumok csatolásával benyújtani. Mind a HKFS alapján támogatásra kerülő projektek, mind a CLLD eszköz általános végrehajtási feladatainak (menedzsment, animáció, partnerség- építés, tapasztalatcsere, stb.) ellátása során szükséges biztosítani a nyilvánosságot az ÁÚF 10. fejezete alapján. A HKFS tartalma csak az Irányító Hatóság egyetértésével módosítható vagy csökkenthető. A stratégia szakmai tartalmának csökkenése esetén – a csökkenés mértékétől függetlenül – a stratégia megvalósítására elszámolható költség és a támogatás összege arányosan csökkentésre kerül az érintett tulajdonságtól vagy képességtől való elmaradás arányában! Esélyegyenlőség és környezetvédelmi szempontok érvényesítésével kapcsolatos elvárások Az alábbi elvárásokat elsősorban a helyi közösségi fejlesztési stratégia készítése és megvalósítása során szükséges figyelembe venni és érvényesíteni, amelyek HACS által elnyert CLLD forrás terhére meghirdetésre kerülő helyi felhívásokban relevanciától függően érvényesítendők. A horizontális cél megvalósítása, valamint a megvalósítás eredményességének nyomon követése érdekében végzett tevékenység következtében felmerült költség elszámolható. A kiemelt célok és a környezetvédelmi, esélyegyenlőségi és a nők és férfiak egyenlőségét biztosító követelmények részletes ismertetése megtalálható az ÁÚF 12. fejezetében. A HKFS tervezése és megvalósítása során kérjük, vegye figyelembe, hogy a projektben létrehozott eredményeknek meg kell felelniük az alábbi elvárásoknak is: - Az európai uniós forrásból támogatott projektek végső kedvezményezettje köteles a projektjére vonatkozó környezetvédelmi és esélyegyenlőségi jogszabályokat betartani, a projekt által érintett területen a védett természeti és kulturális értékeket megőrizni, a fennálló vagy a beruházás során keletkezett környezeti kárt és az esélyegyenlőség szempontjából jogszabályba ütköző nem-megfelelőséget legkésőbb a projekt megvalósítása során megszüntetni. - A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében a támogatást igénylő és a végső kedvezményezett esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. - Figyelembe kell venni a projektnek az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó potenciálját, és biztosítani kell, hogy a projekt ellenálló az éghajlatváltozással és a természeti katasztrófákkal szemben! Ezért mérlegelni kell, hogy a projekt megvalósítását vagy eredményét veszélyezteti-e extrém időjárási esemény, pl. árvíz, szárazság, forróság, tűz, vagy más időjárási kockázat. A mérlegelés eredményeképp a támogatási kérelemben nyilatkozni kell, ha a projektnek nincs előre látható klímakockázata, vagy el kell készíteni a projekt klímakockázati elemzését és kockázatkezelési tervét. Az elemzést és kockázatkezelési tervet csatolni kell a támogatási kérelemhez, és figyelembe kell venni a költség- haszon elemzés és a megvalósíthatósági tanulmány készítésekor. A kockázatkezelési terv által javasolt intézkedések megvalósulását, az intézkedések megvalósításával elért eredményeket nyomon kell követni, és az intézkedések eredményességéről a projekt előrehaladásáról és zárásáról szóló beszámolókban be kell számolni. - Amennyiben a beruházás külterületen vagy zöldmezős fejlesztésként valósul meg, a beruházás megkezdése előtt el kell készíttetni a projekt által érintett terület környezeti, ökológiai állapotfelmérését, a projekt által érintett környezeti elemekre, rendszerekre vonatkozóan, legkésőbb a projektfejlesztés során a projekt tartalmi, műszaki előkészítésére vonatkozó mérföldkő teljesítésekor. Az állapotfelmérésről készült dokumentációt csatolni kell a támogatási kérelemhez. A dokumentációban be kell mutatni, hogyan fogja csökkenteni, kompenzálni, illetve dokumentálni a kivitelező a projekt megvalósítása során okozott káros környezeti, ökológiai hatásokat, biztosítani a területre jellemző biológiai sokféleség megőrzését és az ökológiai átjárhatóságot. Az ökológiai állapotban bekövetkezett változásokat a beruházás megvalósítása során nyomon kell követni, és az állapotváltozásról, a káros hatások csökkentését vagy kompenzálását célzó intézkedések eredményességéről szóló jelentést csatolni kell a projekt előrehaladásáról és zárásáról készített beszámolóhoz. - A fentiek tekintetében a támogatást igénylő nemleges nyilatkozatot nyújt be abban az esetben, ha a projekt valamennyi környezeti, esélyegyenlőségi jogszabálynak megfelel, és az energiafelhasználásra, a projekt környezetének ökológiai állapotára, a vizek állapotára és a klímaváltozásra hatása nincs. - Infrastrukturális fejlesztéseknél: létesítmények, térhasználat közlekedési kapcsolatok tervezésekor a támogatást igénylő figyelembe veszi és érvényesíti az egyetemes tervezés elveit, azaz a nők és férfiak igényeit, az idősek, a fogyatékosok és a gyermekek igényeit, és bemutatja ennek módját. (információ: http://www.etikk.hu) - A közösségi célú funkciókat ellátó és/vagy ügyfélforgalmat lebonyolító és/vagy állandó munkavégzés helyszínéül szolgáló épület/épületrész építése/felújítása során kötelező a projektarányos akadálymentesítés. - Az infokommunikációs akadálymentesítés minden beruházás esetén kötelező. - Ha a támogatást igénylő települési önkormányzat, az igénylőnek igazolnia kell a helyi esélyegyenlőségi program meglétét az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. § (6) bekezdésének megfelelően. - Ha a támogatást igénylő ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szerv, vagy többségi állami tulajdonban álló jogi személy, az igénylőnek igazolnia kell az esélyegyenlőségi terv meglétét az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. §-nak megfelelően. A helyi közösségi fejlesztési stratégia megvalósítása során a HACS szervezetnek érvényesítenie szükséges az alábbi szempontokat: - Az önkormányzat esélyegyenlőségi tervének (foglalkoztatási ET) elkészítése/megléte. - A megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem is tervezett/van. - Az előírt esélyegyenlőségi intézkedések eredményét a beszámolókban rendszeresen be kell mutatni.