CLLD Komáromban
Vezetői összefoglaló
A
Komáromi
Helyi
Közösség
(továbbiakban:
KHK)
a
sajátos
földrajzi
fekvésű
és
településszerkezetű
Komárom
közigazgatási
területén
élők
igényeit,
problémáit
felismerve
2016.
június
6-án
azért
jött
létre,
hogy
a
TOP-7.1.1.-16
kódszámú
felhívás
nyújtotta
lehetőségekkel
élve,
az
itt
lakók
számára
egy
olyan
fejlődési
irányt
mutasson,
mely
hiánypótló
feladatot
tölt
be.
A
helyi
akciócsoportban
a
közszférát
négy
szervezet,
a
civil
szférát
hét
szervezet,
a
gazdasági
szférát
négy
szervezet
képviseli
A
KHK
alapítói
felismerték,
hogy
az
itt
lakók
közösségi
életét
nagyban
befolyásolta/befolyásolja
a
szellemi-lelki
és
fizikális
kettészakadás,
melynek
oka
gyakran
rajtunk
kívül
álló.
Európában
összesen
csak
8
olyan
ikerváros
van,
mely
két
ország
területén
fekszik.
A
város
történelme
összefonódik
a
szlovákiai
Révkomárommal,
a
közös
történelmi
örökség
nem
csak
a
turizmus
és
a
kultúra
terén
predesztinál
szoros
együttműködést,
de
kiemelten
jelentős
adottság
a
társadalmi,
gazdasági
és
személyes
kapcsolatok
szempontjából
éppúgy,
mint
a
határ
menti
térségbe
telepedett
multinacionális
vállalatok
humán-erőforrásának biztosítása révén is.
A
közösségi
életet
alapjaiban
határozza
meg
a
határ
két
oldalán
élők
közös
nyelvhasználata,
Révkomárom
nagy
arányú
magyar
ajkú
lakossága,
a
szellemi
kulturális
örökség
közös,
nagy
alakjai:
Jókai
Mór,
Zsolt
Béla,
Lehár
Ferenc,
vagy
a
híres
hadvezér,
Klapka
György
hagyatéka,
a
hősies
helytállásáról
ismert
Alapy
Gáspár
példája,
hagyományaink,
történelmi örökségünk.
A magyarországi és a szlovákiai Komárom
Azonban
a
magyarországi
Komárom
településszerkezetéből
adódik
egy
jelentős
mértékű
elszigetelődés.
A
város
a
Duna
jobb
partján
14
km
hosszan
nyúlik
el,
déli
irányba
viszont
csak
5-6
km
széles.
Ezenkívül
a
település
három,
kissé
elkülönülő
városrészből
áll:
a
belváros,
melyhez
nyugatról
csatlakozik
Koppánymonostor
(közigazgatásilag
1932-től
tartozik
Komáromhoz),
keletről
pedig
Szőny
( közigazgatásilag 1977-től tartozik a városhoz).
Koppánymonostor – Komárom belváros - Szőny
A
településrészek
a
mai
napig
ragaszkodnak
–
nagyon
helyesen
-
a
kialakult
közösségi
életükhöz,
hagyományaikhoz,
ugyanakkor
fontosnak
tartjuk,
hogy
valamennyi
itt
élő
ember
részese
lehessen
valamennyi
közösségi
megmozdulásnak,
hogy
az
egységes komáromi identitástudat erősödjön.
A
Helyi
Közösségi
Fejlesztési
Stratégia
(továbbiakban:
HKSF)
elkészítésével
a
Komáromi
Helyi
Akciócsoport
(továbbiakban:
HACS)
azon
elvárásnak
tett
eleget,
hogy
olyan,
alulról
jövő
kezdeményezéseket
preferáló
fejlesztési
koncepciót,
tervet
készítsen,
mely
a
helyi
igényekre
épül,
a
rendelkezésre
álló
forrásokat
az
adottságok
figyelembe
vételével
helyben
osztja
el.
A
szükségletek
és
a
források
ezen
közvetlen
találkozásának,
közvetítő
nélküli
allokációjának
lehetősége
olyan
döntések
elé
állítja
a
majdani
operatív
szervezetet,
mely
azonnali,
közvetlenül
érzékelhető hatással jár.
A
HKFS
célja,
hogy
a
város
szűkebb
térsége
hozzájáruljon
a
megye
és
a
Kormány
által
megfogalmazott
térséget
érintő
célok
megvalósításához
a
CLLD
eszközeivel.
A
Komáromot
érintő,
korábbi
fejlesztési
időszakban
beáramlott
források
felhasználásának
tapasztalataira
építve
a
konzorcium
célja,
hogy
a
sikeres
CLLD
programmal
a
2014-2020-as
programozási
időszakban
részese
legyen
a
térségi
fejlődésnek,
kiegészítve
az
egyéb
Operatív
programok
bevonásával
megvalósuló
helyi
fejlesztéseket.
A
dinamikusan
fejlődő
városban
nagy
az
elvárás
a
fejlesztési
források
bevonására,
hiszen
a
lakosság
és
a
civil
szervezetek
is
megtapasztalták
az
elmúlt
években
megvalósult
beruházások
kapcsán
a
lehetőséget a felzárkózásra.
Jelen
fejlesztési
stratégia
Komárom
város
területére,
az
itt
élő
19201
főt
érintő
közösségi
akciókra,
beavatkozásokra került meghatározásra.
A
stratégia
átfogó
célja:
Komárom
kulturális
és
természeti
örökségére,
helyi
értékeire
és
hagyományaira
építő,
azokat
fejlesztő,
aktív,
erősödő,
együttműködő
közösség
kialakítása,
valamint
a
város
nyitott,
befogadó
kisvárossá,
egy
határ-menti
innovatív
településsé
válásának
elősegítése.
A
célok
eléréséhez
szükséges
tevékenységek
meghatározása
során
a
közösségnek
az
erőforrások
leghatékonyabb
felhasználását
kellett
figyelembe
vennie.
Ennek
érdekében
a
tervezésben
résztvevő
nagy
támogatottsággal
bíró
képviseleti
szervezetek,
az
önkormányzat
és
a
közszféra
szereplői
határozták
meg
a
nagy
társadalmi
támogatottsággal
bíró
infrastrukturális
beavatkozásokat,
melyek
kedvezményezettjei
a
köz-
és
civil
szféra
szervezetei
lehetnek,
így
garantálva
a
beruházások
hosszú
távú
működtetését
és
a
fenntarthatóságot.
A
KHK
egyértelműen
meghatározta,
hogy
a
fejlesztések
súlypontját
a
civil
szervezetek
részvételével
kívánja
megvalósítani.
A
stratégia
innovativitását
adja,
hogy
a
közszféra
fejlesztéseit,
a
civil
szféra
közösségi
akcióit
a
településen
működő
vállalkozások
segítik
ezáltal gazdasági kontrollként is jelen vannak.
Az átfogó cél elérését stratégiai célok segítik:
1
.
Közösségi
élet
minőségi
infrastrukturális
hátterének
megteremtése,
korosztály
független
kulturális,
rekreációs
terek
megújítása, létrehozása.
2
.
Kulturális
és
közművelődési
szolgáltatók,
feladatellátók
humán
infrastruktúrájának
fejlesztése.
3
.
Közösségi
események,
programok,
szolgáltatások
szervezett,
összehangolt
struktúrájának
kialakítása,
közös,
éves
programterv.
4
.
Helyi
értékek
gondozása,
ismertségének
növelése,
identitásalkotó
szerepének,
gazdasági
jelentőségének
megfelelő
támogatása.
5
.
A
társadalmi
befogadást,
az
együttműködést
segítő kezdeményezések generálása.
6
.
Közösségépítés, a civil szektor fejlesztése.
Horizontális célok:
1. kooperáció ösztönzése
2. aktív részvétel elősegítése
A
kitűzött
stratégiai
célok
eléréséhez
az
alábbi
beavatkozási területeket határoztuk meg:
1.
Kulturális
és
közösségi
terek
minőségi
javítása
a helyi közösségek együttműködésének
érdekében
2.
Közösség-
és
kultúra
vezérelt
helyi
gazdaságfejlesztési
kezdeményezések
támogatása
3.
Városi
épített
örökség
megőrzése,
kulturális
és
közösségi célú megújítása
4.
Esélyegyenlőségi
célkitűzések
megvalósulását
elősegítő helyi közösségi kezdeményezések,
programok támogatása
5.
A
helyi
hagyományok,
kulturális
értékek
és
tudományos ismeretanyag átadását szolgáló
oktatási-nevelési
és
ismeretterjesztő
programok
6.
Helyi
társadalmi,
közösségi
és
kulturális
akciók,
rendezvények, programok
7.
Rendszeres
szabadidős
és
önképzési
elfoglaltságot biztosító közösségi és kulturális
programsorozatok, foglalkozások, klubok
A
pályázatok
értékelése
során,
valamennyi
fenti
területen
előnyt
jelent
az
innovatív
megoldások
alkalmazása;
az
esélyegyenlőség,
szociális
érzékenység,
amellett,
hogy
az
esélyegyenlőség,
a
környezetvédelem,
környezettudatosság
biztosítása
elvárás valamennyi fejlesztéssel szemben.
A
KHK
és
munkaszervezetének
feladata
az
igények
felmérése,
a
HKFS
kidolgozása,
a
pályáztatás
lebonyolítása,
mentorálás.
A
stratégia
megvalósításával
egy
közösségmegtartó,
közösséget
erősítő,
de
ugyanakkor
kooperációra
sokkal
készebb
Komáromot
kívánunk
formálni.
A
program
nyújtotta
lehetőségekkel
a
„komáromiak”,
a
„szőnyiek”
és
a
„koppánymonostoriak”
erősíthetik
közvetlen
lakókörnyezetükhöz
kapcsolódó
identitásukat,
de
nyitottabbá
válnak
a
településrészek
közötti
hatékony,
hosszú
távú
együttműködésre,
végső
soron egy átfogó „közösségrendezésre”.
Igényelt teljes keret:
400.000.000 Ft
HKFS
fejlesztések
forrásfelhasználása:
370.000.000 Ft
Alapok szerinti megoszlás:
ERFA:
236.666.667 Ft
ESZA:
133.333.333 Ft
HACS működési keretösszege:
30.000.000 Ft
A
z akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése
Fejlesztési szükségletek azonosítása
A
stratégia
fejlesztési
szükségleteit
az
ITS
megalapozó
elemzéseire,
valamint
a
HKFS
tervezési
fázisában
lezajlott
fórumokon
elhangzottakra
épülő
helyzetfeltárásra,
illetve
a
SWOT
analízis
alapján
készítettük
és
azonosítottuk
be.
A
közösségi
fejlesztési
stratégia
elkészítéséhez
szervezett
fórumok
résztvevői
számos
problématerületet
egységesen
azonosítottak
be.
A
helyzetfeltárás
alapján megállapítható, hogy:
-
a
város
társadalma
romló
demográfiai
tendenciákkal és belső feszültségekkel jellemezhető
-
a
lakosság
gyorsuló
ütemű
elöregedése
mellett
a
generációk közötti párbeszéd hiánya tapasztalható
-
a
lakosok
városhoz
való
kötődése
gyengül,
részvételük
a
város
közösségi
és
kulturális
életében
nem elég intenzív
-
a
lakosok
helyi
identitás-képe
eltérő,
markánsabb
a
kisebb
városrészekhez
(Szőny,
Koppánymonostor)
való
intenzívebb
kötődés,
mint
a
városi
identitástudat.
-
az
egységes
városi
identitás
kialakulását
a
település
önkormányzata
tudatos
stratégia
mentén,
közös
programokkal,
határon
átnyúló
kezdeményezésekkel próbálja elősegíteni
-
megállapítható,
hogy
gyenge
a
település
közösségi
kulturális
életének
összeszervezése,
átfogó
ernyőszervezet-szerű
koordinációja,
a
programok
gyakran
egy
időben
szerveződnek,
átfedések
vannak, lokalizáltak
-
általánosságban
elmondható,
hogy
a
kulturális,
közösségi
élet
intézményei
leromlott
állapotban
vannak,
műszaki
felújításuk
mellett
a
közösségi
élet
újrafogalmazása,
a
szolgáltatások
rendszerének
újragondolása is halaszthatatlan feladat.
A
helyzetfeltárás
és
a
SWOT
elemzés
alapján
az
alábbi fejlesztési szükségleteket azonosítjuk be:
Kulturális
és
közösségi
terek
minőségi
javítása
a
helyi
közösségek
együttműködésének
érdekében
Közösség-
és
kultúra
vezérelt
helyi
gazdaságfejlesztési
kezdeményezések
támogatása
Városi
épített
örökség
megőrzése,
kulturális
és
közösségi célú megújítása
Rekreációs-
és
sportcélú
zöldfelületi
közösségi
terek és közterek fejlesztése
Esélyegyenlőségi
célkitűzések
megvalósulását
elősegítő
helyi
közösségi
kezdeményezések,
programok támogatása
A
helyi
hagyományok,
kulturális
értékek
és
tudományos
ismeretanyag
átadását
szolgáló
oktatási-nevelési
és
ismeretterjesztő
programok
Helyi
társadalmi,
közösségi
és
kulturális
akciók,
rendezvények, fesztiválok
Rendszeres
szabadidős
és
önképzési
elfoglaltságot
biztosító
közösségi
és
kulturális
programsorozatok, foglalkozások, klubok
A
felsorolt
fejlesztési
elképzelések
egy
része
(Városi
épített
örökség
megőrzése,
kulturális
és
közösségű
célú
megújítása
TOP-1.2.1-15,
vagy
Rekreációs
zöldfelületi
közösségi
terek
fejlesztése
TOP-2.1.1-15
intézkedésekre
benyújtott
támogatási
kérelmek)
túlmutat
jelen
HKFS
keretein,
ugyanakkor
a
stratégia
ESZA
elemeinek
tervezése
során
figyelembe
vettük
a
koncepciót.
A
HKFS-ben
megnevezett
ESZA
típusú
tevékenységek,
egyfelől
megalapozhatják
az
infrastruktúra
fejlesztési
elképzelést,
másfelől
hosszú
távú
programként
szolgálhatnak
a
város
jelen
fejlesztési
programjában
is
definiált
hosszú
távú
tervek
megvalósításában.
A
kulturális,
közösségi
terek
kialakítása
illeszkedik
a
legszorosabban
a
TOP
7.1.1
intézkedés
prioritáshoz,
ezért
a
HKFS
elkészítése
során
számba
vettük
mindazon
fejlesztési
elképzeléseket,
amelyek
ezt
a
komplex célt megvalósíthatják.
A
legnagyobb
társadalmi
elfogadottsággal,
-mely
előfeltétele
a
HKFS
megvalósíthatóságának-
a
tervezett
infrastruktúra
fejlesztés
bír,
a
kisebb
fejlesztések
közösségi
szinten
járulnak
hozzá
az
életminőség
javulásához.
A
projekt
eredményt
a
fejlesztés társadalmi haszna fogja meghatározni.
A stratégia jövőképe
A
helyzetfeltárás
megállapításait,
a
SWOT
elemzés
tanulságait,
és
kiemelten
a
közösségi
tervezés
során
kapott
visszajelzéseket
figyelembe
véve
a
stratégia
hosszú
távú
jövőképét
a
következőképpen
határozhatjuk meg:
A Komáromi Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia
jövőképe:
Komárom:
a kulturális és természeti örökségére, helyi
értékeire, hagyományaira építő, azokat fejlesztő,
aktív, együttműködő közösség, nyitott, befogadó
kisváros, határ-menti innovatív település.
A
jövőkép
elérését
szolgáló
kezdeményezéseknek
hozzá kell járulniuk:
a
lakosság
társadalmi
kohéziójának
erősítéséhez:
a
lakosok
közötti
összetartó
erő
fokozásával,
a
harmonikus
és
békés
együttélés
feltételeinek
elősegítésével,
a
társadalmi
szolidaritás,
a
helyi
szereplők
társadalmi
felelősség-
és
szerepvállalásának
növelésével
-
a
városi,
városrészi
és
kisebb
közösségek
szintjén is;
a
helyi
kulturális
élet
felpezsdítéséhez,
a
lakosság
aktív
kultúrafogyasztásának
ösztönzésével,
a
hagyományok
életben
tartásával;
a
helyi
gazdasági
élet
javításához,
például
a
helyi
termékek
piacra
jutásának
segítésével
kreativitás, innováció támogatásával;
a
civil
szektor
hatékonyabb
érdekérvényesítéshez,
a
szereplők
összefogásával, közös kezdeményezéseivel;
a társadalmi szerepvállalás növekedéséhez;
a generációk közötti párbeszéd javulásához;
a társadalmi integráció elősegítéséhez;
a fiatalok helyben tartásához, idevonzásához;
a
környezettudatosság,
egészségtudatosság,
a
szociális érzékenység javításához.
A
koncepcióban
meghatározott
fejlődés
centrikusság
a
legfontosabb
vezérelve
a
közösséget
érintő fontos döntéseknek.
Az
elmúlt
időszak
társadalmi
–
technológiai
kihívásai,
a
generációk
közötti
szemléletmódbeli
különbségek,
információs
és
kommunikációs
gátak
szükségessé
teszik
olyan
közösségorientált
programok
szervezését,
amelyek
közös
akaratra
építve,
ám
újszerű
eszközökkel,
a
korábbitól
eltérő
dinamikával
fogalmazzák
meg
a
város
fenntartható
fejlődési
programját,
ahol
az
egyén
és
közösség
boldogulása
nem
lehet
a
környezet
kárára,
és
ahol
a
gazdaság
fokozott
társadalmi
szerepvállalása
közösségszervező erővé válik.
Horizontális célok:
Kooperáció ösztönzése
Aktív részvétel elősegítése
A
HKFS
készítői,
a
bevont
szervezetek,
személyek
egyaránt,
egybehangzóan
megfogalmazott
véleménye,
hogy
a
közösségi
kulturális
élet
szereplői
között
hatékonyabb
kommunikáció,
kooperáció
szükséges.
A
fenntartható
működéshez,
a
magas
színvonalú
közösségi
élethez
elengedhetetlen,
hogy
a
különböző
jellemzőkkel,
tapasztalatokkal,
tudással
és
értékekkel
bíró
társadalmi
csoportok,
helyi
szereplők
között
kialakuljon
egy
sokrétű
együttműködési
rendszer,
amelyben
minden
szereplő
megtalálja
a
helyét,
szerepét,
ezáltal
hozzáadott
értékkel
bír
a
közösség
számára.
Ezáltal
a
képességek
és
készségek
összeadódásából,
a
tudás-
és
tapasztalatcseréből
a
teljes
közösség
profitálhat.
E
cél
megvalósításához
elengedhetetlen
az együttműködés összehangolása.
Minden
közösségi
kezdeményezés
alapja
az
aktív
részvétel.
A
helyi
lakosok
bevonása,
a
generációs
különbségek,
a
szegregáció
eltüntetése,
az
aktív,
minőségi
közösségi
élet
alapfeltétele.
Ennek
elősegítésére
minden,
a
HACS
által
támogatható
kezdeményezésnek
jól
definiálhatóan
tartalmaznia
kell
olyan
elemeket,
melyek
az
aktivitás
fokozását
segítik elő.
Cselekvési terv
A beavatkozási területek/műveletek leírása
A
kitűzött
stratégiai
célok
eléréséhez
az
alábbi
beavatkozási területeket határoztuk meg:
Kulturális
és
közösségi
terek
minőségi
javítása
a
helyi
közösségek
együttműködésének
érdekében
Közösség-
és
kultúra
vezérelt
helyi
gazdaságfejlesztési
kezdeményezések
támogatása
Városi
épített
örökség
megőrzése,
kulturális
és
közösségi célú megújítása
Rekreációs-
és
sportcélú
zöldfelületi
közösségi
terek és közterek fejlesztése
Esélyegyenlőségi
célkitűzések
megvalósulását
elősegítő
helyi
közösségi
kezdeményezések,
programok támogatása
A
helyi
hagyományok,
kulturális
értékek
és
tudományos
ismeretanyag
átadását
szolgáló
oktatási-nevelési
és
ismeretterjesztő
programok
Helyi
társadalmi,
közösségi
és
kulturális
akciók,
rendezvények, fesztiválok
Rendszeres
szabadidős
és
önképzési
elfoglaltságot
biztosító
közösségi
és
kulturális
programsorozatok, foglalkozások, klubok
A
HKFS
keretében
az
alábbi
területeken
kerülhet
sor
beavatkozásra,
fejlesztési
projektek
támogatására:
Innovatív,
területi
közösségi
szolgáltatást
biztosító
városi
kulturális
létesítmények
felújítása, illetve eszközfejlesztés
Az
intézkedés
keretében
kulcsprojekt
támogatása
nem tervezett.
Indoklás:
A
HKFS
tervezése
során
egyértelművé
vált,
hogy
a
helyi
közösség
legfontosabb
igényét
a
meglévő,
leromlott
állapotú
közösségi
házak,
művelődési
házak
felújítása,
bővítése
jelenti.
E
fejlesztési
igény
erős
társadalmi
támogatottsággal
bír,
a
felújítandó
helyszínek
többrétű
hasznosítási
lehetőségei
révén
a
célcsoportok
széles
körének
szükségleteit
képesek
lesznek
magasabb
színvonalon
kielégíteni,
közösségi
térként
funkcionálhatnak
klubok,
egyesületek,
kisebb
közösségek, civil szerveződések számára.
A
beavatkozás
fő
célja,
hogy
a
már
működő,
helyi
igényekhez
igazodó
közösségi,
kulturális
intézmények
kerüljenek
felújításra,
fejlesztésre,
lehetővé
téve,
hogy
innovatív,
komplex
szolgáltatásokat
nyújtsanak
a
helyi
társadalom
kapcsolatrendszerének,
együttműködésének,
közösségi életének fokozása érdekében.
Specifikus
cél:
közösségi
és
kulturális
terek
széleskörű
összefogáson
nyugvó
fejlesztése
a
közösségi – társadalmi aktivitás növelése érdekében
Támogatható
tevékenységek
meghatározása:
Közintézmény
belső
tereinek
kulturális,
közösségi
célú
megújítása,
épület
felújítás,
eszközbeszerzés,
a
szabadidő
aktív
eltöltését
szolgáló
lehetőségek,
többfunkciós
terek
létrehozása
Komárom
város
területén.
Használatban
lévő,
illetve
használaton
kívüli
épület,
épületegység,
épületegyüttesek
alábbi
funkciók
ellátásához
szükséges
korszerűsítése,
kibővítése,
átalakítása, felújítása:
élményfunkciók
közvetítésére
szolgáló
terek
(pl.
kiállító
tér,
interaktív
kiállítóterek,
hangversenyterem)
civil
szervezetek
befogadására,
közönség-
kapcsolati
és
ügyfélforgalmi
tevékenységére
alkalmas terek
kreatív
foglalkoztató
terek
a
gyermek-
és
ifjúsági
korosztálynak
tárgyaló-, előadó- és oktatóterek
irodahelyiségek
közösségi
alkalmakat
kiszolgáló
terek
(pl.:
szakkör,
klub-foglalkozás,
ismeretterjesztő
előadások, stb.)
családbarát
környezet
kialakítását
célzó
fejlesztések
könyvtári
és
egyéb
közgyűjteményi
(pl.
kiállítótér,
levéltári
szolgáltatások
stb.)
funkciók ellátására alkalmas terek kialakítása
vendéglátó-szolgáltatásra
alkalmas
helyiség
(büfé, étterem, konyha) kialakítása
egyéb, a fenti funkciókat kiszolgáló helyiségek.
Az
épületek
környezetében
támogatható
tevékenységek:
parkosítás:
sétautak
felújítása,
zöldfelületet
helyreállító
rekonstrukció,
zöldfelület
növelése
(növények
telepítése),
növényállomány
rekonstrukciója,
épületek,
parkok
díszkivilágítása
egyedi adottságokra alapozott fejlesztések
épített
környezetben
a
járdák,
gyalogutak
kialakítása
parkoló
kialakítása
a
célépület
bejáratához
maximum 50 méter távolságban
a
kulturális
és/vagy
közösségi
tér
fő
tevékenységekhez
kapcsolódó,
egyéb
infrastrukturális fejlesztések.
Kiegészítő
jelleg,
lehatárolás:
Az
ERFA
beavatkozást
a
HKFS
ESZA
típusú
tevékenységei
erősítik.
A
kapcsolódó
az
ESZA
típusú
felhívások
során
figyelembe
kell
venni
a
beavatkozást,
e
mellett
a
beruházás
rövid
és
hosszú
távú
hasznosíthatóságának
biztosítása
érdekében
saját
önkormányzati
és
egyéb
lehetőségeket
is
szükséges
bemutatni a támogatási kérelem összeállításánál.
Komáromban
a
korábbi
városközpont
rehabilitációs
projektben
korszerűsítettük
a
mozit,
illetve
kialakítottunk
egy
kisebb
események
befogadására
alkalmas
rendezvényközpontot.
A
TOP
projekt
keretében
kapcsolódik
egy
látogatóközpont
kialakítása,
valamint
egy
nonprofit
szolgáltatóház
beindítása.
A
művelet
célcsoportja:
Kedvezményezett:
önkormányzat,
költségvetési
szerv,
többségi
önkormányzati
tulajdonú
nonprofit
gazdasági
társaság.
Közvetlen
célcsoport:
a
felújítás
révén
létrejövő
közművelődési
színterek
kialakítása
lehetővé
teszi
a
célcsoportok széles körének elérését:
helyi lakosság
c
i
v
i
l
s
z
e
r
v
e
z
e
t
e
k
,
egyesületek;
helyi
óvodás-,
iskolás-
és
f
i
a
t
a
l
k
o
r
ú
lakosság;
helyi
és
térségi
művészek;
családok;
i
n
t
é
z
m
é
n
y
v
e
z
e
t
ő
k
,
p
r
o
g
r
a
m
s
z
e
r
v
e
z
ő
k
.
A kiválasztási kritériumok, alapelvek:
Illeszkedés a HKFS célrendszeréhez
Illeszkedés
Komárom
Város
Helyi
Esélyegyenlőségi Programjához
Valamennyi
korosztály
bevonása
biztosított
legyen
HKFS kapcsolódó ESZA programjainak bevonása
A támogatási kérelmek elbírálásánál előnyt
élveznek:
fenntartható
fejlődés
szempontjainak
(pl.
helyi
és megújuló energiaforrások) alkalmazása;
együttműködés
oktatási-nevelési,
felsőoktatási
intézménnyel,
egyéb
kulturális
és
társadalmi
szervezetekkel;
saját forrás hozzárendelése.
Tervezett
forrás:
A
Felhívás
meghirdetésekor
a
támogatásra
rendelkezésre
álló
tervezett
keretösszeg:
175
millió
Ft.
A
támogatott
támogatási
kérelmek várható száma: 2-3 db.
Az
igényelhető
vissza
nem
térítendő
támogatás
összege:
minimum
5
millió
Ft,
maximum
160
millió
Ft.
A
támogatás
maximális
mértéke
az
összes
elszámolható költség 100 %-a.
A
megvalósítás
tervezett
időintervalluma:
A
beavatkozáshoz
tartozó
helyi
felhívások
várható
megjelenése
2018.
szeptember
30.
A
támogatott
projektek
megvalósítására
maximum
18
hónap
áll
rendelkezésre. Forrás: ERFA
Közösség-
és
kultúra
vezérelt
helyi
gazdaságfejlesztési
kezdeményezések
támogatása
Az
intézkedés
keretében
kulcsprojekt
támogatása
nem tervezett.
Indoklás,
alátámasztás
:
A
beavatkozási
területet
az
indokolja,
hogy
az
üzleti
szféra
elhivatottsága,
tudatos
magatartása
(pl.
társadalmi
felelősségvállalás)
és
aktív
közreműködése
kulcsszerepet
játszik
a
kulturális
és
közösségi
élet
felélénkítésében
és
hosszú
távon
is
fenntartható
működtetésében.
A
kulturális
és
közösségi
programok
tervezése
során
figyelmet
kell
fordítani
a
vállalkozások
bevonására,
valamint
teret
szükséges
biztosítani
számukra
a
fejlesztésre
kerülő
épületekben,
tereken
és
a
megvalósuló
rendezvényeken.
A
helyi
identitás
és
kötődés
megerősítésében,
illetve
a
hagyományok
és
a
kulturális
örökség
továbbításában
játszott
szerepük
miatt
kiemelt
célterülete
a
beavatkozásnak
a
kézműves
és
egyéb
helyi
termékek
népszerűsítése,
valamint
az
azokat
előállító
vállalkozások,
helyi
termelők
támogatása.
Programnak
a
gazdaságra
gyakorolt
hatása
(közvetetten
járuljon
hozzá
a
munkahelyek
megőrzéséhez, új munkahelyek teremtéséhez)
Specifikus
cél:
A
beavatkozás
célja
a
helyi
termékek
felkarolása,
népszerűsítése;
a
helyi
identitás
részét
képező
kulturális
örökségek,
értékek
megőrzése;
a
város
és
a
városban
működő
gazdasági
szereplők
–
egységes
arculat,
kommunikációs
üzenet
menti
–
ismertségének
növelése;
a
város
turisztikai
pozíciójának
erősítése,
megítélésének
javítása;
valamint
a
köz-,
üzleti-
és
civil
szféra
közötti
együttműködések
szélesítése,
mélyítése,
ezáltal
a
lokális
gazdaság
megerősítése.
Mindezek
által
a
beavatkozás
a
„Helyi
adottságok
és
kulturális
értékek
fenntartható
közösségi
és
gazdaságfejlesztési
célú
hasznosítása”
specifikus
cél
elérését támogatja.
Támogatható tevékenységek meghatározása: Helyi
kézműves és gasztronómiai hagyományok
felelevenítése, hazai és külföldi "jó példák"
ismertetése, előadások, rendezvények szervezése,
tanácsadás és ismeretterjesztési tevékenységek,
közösségépítő tevékenységek, helyi termelői kedv
indukálása, termelői közösségek létrehozásának
segítése:
A
termékek
értékesítéséhez
kapcsolódóan
a
megjelenéshez,
népszerűsítéséhez,
hálózatokhoz
történő
csatlakozáshoz
szükséges marketing eszközök.
A
termékek
minősítése,
védjegyrendszerhez
történő
csatlakozás
és/vagy
minőségirányítási
rendszer bevezetése.
“Helyi termék” minősítés létrehozása.
Fenntartható,
környezetbarát
ismeretek
átadása
és
szemléletformáló
előadások
szervezése.
Kézműves
foglalkozások,
tanfolyamok
megszervezése és megtartása.
Marketing
stratégia
kidolgozása
és
megvalósítása.
Kulturális
programokhoz,
fejlesztésekhez
kapcsolódó gazdasági funkciók megerősítése.
Kiegészítő
jelleg,
lehatárolás
:
Komáromban
a
korábbi
városközpont
rehabilitációs
projekthez
kapcsolódóan
már
elindult
a
helyi
piac
megújítása,
az
őstermelők
bevonása,
így
a
CLLD
beavatkozási
területe
kiegészítő
funkciót
lát
el,
azzal
hogy
elsősorban
a
helyi
termékek
népszerűsítését,
piachoz
jutását
támogatja.
A
helyi
termékekhez
kapcsolódó
branding
továbbá
jól
illeszkedik
a
TDM
szakmai
programjához,
mely
azok
értékesítési,
turisztikai hasznosítási lehetőségeit teremti meg.
A
művelet
célcsoportja:
Kedvezményezett:
önkormányzat,
nemzetiségi
önkormányzat,
költségvetési
szerv,
többségi
önkormányzati
tulajdonú
nonprofit
gazdasági
társaság,
civil
szervezet, egyház.
Elsődleges célcsoportok a
helyi
és/vagy
kézműves
termék
előállításával,
termékértékesítéssel,
turizmussal
foglalkozó
mikro-és
kisvállalkozások,
főállású
és
nem
főállású őstermelők;
szociális szövetkezetek;
civil szervezetek.
Továbbá
a
beavatkozás
célcsoportjába
tartoznak
azok
a
lakosok,
különösképpen
a
gyermekek
és
fiatalok,
akiknek
a
helyi-
és
kézműves
termékek
és
technikák
megismerésével
megerősödik
a
város
és
a
térség iránti kötődése, identitástudata.
A kiválasztási kritériumok, alapelvek:
-
Illeszkedés a HKFS célrendszeréhez;
-
Illeszkedés
Komárom
Város
Helyi
Esélyegyenlőségi programjához;
-
Jó
gyakorlatokat
megvalósító
LEADER
vagy
CLLD
HACS-okkal való együttműködés;
-
A
program
hosszú
távú
gazdasági
fenntarthatósága;
-
A
fejlesztés
jelentős
mértékben
hozzájárul
a
helyi
termékek,
helyi
termelők
piacra
jutásához.
-
A
fejlesztési
elképzelés
megvalósításába
a
konzorciumi
partnereken
kívül
egyéb
együttműködő
szervezetek
bevonásra
kerültek.
-
A
beruházás
közvetlenül
vagy
közvetve
hozzájárul
a
foglalkoztatás-növeléshez,
vagy
a
foglalkoztatottság megtartásához.
-
Kiválasztási
alapelv
továbbá,
hogy
olyan
termékek
népszerűsítése
támogatott,
melyek
helyben
vagy
a
térségben
készülnek
(nem
importált,
nem
az
ország
más
részéből
származnak),
helyi
hozzáadott
értéket
(munkaerő, alapanyag) tartalmaznak;
élelmiszer
vagy
hagyományőrző
portékák,
kézműves
termékek
(nem
tömegcikk,
nem
nagyipari termék);
helyi
specialitás,
ételkülönlegesség,
használati
tárgy, népi motívumokat őrző áru;
A
Felhívás
3.4.1.1.
I.
l)
pontja
alapján
nem
kezdeményezhető
a
HACS
által
olyan
felhívás,
amelynek
keretében
a
támogatható
tevékenységek
egyike
vagy
mindegyike
KKV-k
számára
vállalkozási
tevékenység támogatását teszi lehetővé.
Tervezett
forrás
:
A
Felhívás
meghirdetésekor
a
támogatásra
rendelkezésre
álló
tervezett
keretösszeg:
26
millió
Ft.
A
támogatott
támogatási
kérelmek várható száma: 6-8 db.
Az
igényelhető
vissza
nem
térítendő
támogatás
összege:
minimum
500
ezer
Ft,
maximum
5
millió
Ft.
A
támogatás
maximális
mértéke
az
összes
elszámolható költség 100 %-a.
Forrás ütemezése
:
A
megvalósítás
tervezett
időintervalluma:
A
beavatkozáshoz
tartozó
helyi
felhívások
várható
megjelenése
2019.
február
28.
A
támogatott
projektek
megvalósítására
maximum
12
hónap
áll
rendelkezésre. Forrás: ESZA
Városi
épített
örökség
megőrzése,
kulturális
és
közösségi célú megújítása
Az
intézkedés
keretében
kulcsprojekt
támogatása
nem tervezett.
Indoklás,
alátámasztás:
Komárom
épített
kulturális
öröksége
rendkívül
gazdag,
elemei
a
helyi
identitás
meghatározó
részét
képezik.
Ugyanakkor
a
fenntartók
(pl.
önkormányzat
vagy
a
helyi
közösségek)
korlátozott
teherviselő-képessége
miatt
elmaradó
állagmegóvási
és
helyreállítási
munkák
következtében
azok
állapota
leromlott.
Az
épületállomány
sok
esetben
alul-
vagy
egyáltalán
nem
hasznosított,
így
nem
tud
méltó
funkciót
betölteni
a
helyi
közösség
életében.
Ez
áttételesen
visszahat
a
közösségek
összetartó
erejére,
a
település
népességmegtartó
erejére
és
az
egyéb
társadalmi folyamatokra.
Specifikus
cél
:
A
beavatkozás
alapvető
célja
a
városi
közösségi/kulturális
élet
színtereiként
szolgáló,
nem
korszerű
épületek
(és
azok
környezetének)
hiteles
és
fenntartható
megújítása,
kulturális
funkcióinak
megerősítésével
és
nagyközönség
számára
elérhetővé
tételével,
ezáltal
enyhítve
a
társadalmi
egyenlőtlenségeket.
A
beavatkozás
a
„Helyi
adottságok
és
kulturális
értékek
fenntartható
közösségi
és
gazdaságfejlesztési
célú
hasznosítása”
specifikus
cél
elérését támogatja.
Támogatható
tevékenységek
meghatározása
:
A
projektgazdák
az
alábbiakban
meghatározott
támogatható tevékenységeket valósíthatják meg:
a
beavatkozás
céljainak
megfelelő
ingatlan
kulturális
funkcióinak
megerősítését
és
a
nagyközönség
számára
elérhetővé
tételét
szolgáló megújítása;
műemléki
épület
közvetlen
környezetének
hiteles
megújításához
szükséges
átalakítás,
bővítés,
felújítás
és/vagy
helyreállítás
valamint
kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések;
a
projekthez
szorosan
kapcsolódó
és
nélkülözhetetlen
műszaki
eszközök,
szoftverek,
valamint
bútorok,
berendezések
beszerzése,
amennyiben
nem
áll
rendelkezésre.
Kiegészítő
jelleg,
lehatárolás
:
Az
ERFA
beavatkozást
a
HKFS
ESZA
típusú
tevékenységei
erősítik,
az
ESZA
felhívások
alapkövetelményként
fogalmazzák
meg
a
kiegészítő
jelleg
bemutatását
–
a
beruházás
rövid
és
hosszú
távú
hasznosíthatóságának
biztosítása
érdekében.
A
beavatkozási
területet
kiegészíti
a
római
kori
Brigetio
(mai
Szőny)
területén
megtalált
fürdőromra
épülő
látogatóközpont
kialakítása
a
GINOP-7.1.6-16
kiírás
keretében.
Kiegészíti
továbbá
a
Komáromi
Helyi
Értéktár,
mely
2013.
óta
gyűjti
és
rendszerezi
a
helyi
épített
értékeket
is.
Az
önkormányzat
jelentős
összegeket
áldoz
a
településen
található
templomok
felújítására.
A
művelet
célcsoportja
:
Kedvezményezett:
önkormányzat,
költségvetési
szerv,
többségi
önkormányzati
tulajdonú
nonprofit
gazdasági
társaság.
Elsődleges
célcsoport
a
helyi
lakosság,
azon
belül
az
oktatási-nevelési
intézmények
tanulói,
ifjúsági
célcsoportok,
kulturális,
művészeti
szervezetek
és
intézmények.
A
kiválasztási
kritériumok,
alapelvek
:
Az
épített
kulturális
örökség
megőrzése
és
fenntartható
használata
olyan
megalapozott
módon
kell,
hogy
megvalósuljon,
amely
segíti
a
valódi
szükségleteken
alapuló
társadalmi
befogadást
a
kulturális
és
közösségi
javakhoz
való
hozzáférésen
keresztül.
A
felújítási
munkák
során
szem
előtt
kell
tartani
azt
a
célt, hogy a fejlesztendő ingatlan:
kulturális
és/vagy
közösségi
funkciója
hangsúlyosabbá
váljon,
vagy
új
kulturális
és/vagy közösségi funkció kerüljön kialakításra;
széles
körben
elérhetővé
tegye
a
kulturális
javakat,
különös
tekintettel
a
társadalmilag
hátrányos helyzetű csoportokra.
A
felhívás
keretében
támogatandó
projektnek
a
felhívás
céljaihoz
való
hozzájárulása
különösen
fontos az alábbi szempontok alapján:
fejlesztéssel
érintett
kulturális
örökségi
érték
állapota leromlott és/vagy alulhasznosított
kialakítandó funkciók sokfélesége
társadalmi befogadásért tett erőfeszítések
környezeti fenntarthatósági szempontok
Tervezett
forrás:
A
Felhívás
meghirdetésekor
a
támogatásra
rendelkezésre
álló
tervezett
keretösszeg:
61.666.667
Ft.
A
támogatott
támogatási kérelmek várható száma: 7-11 db.
Az
igényelhető
vissza
nem
térítendő
támogatás
összege:
minimum
1
millió,
maximum
10
millió
Ft.
A
támogatás
maximális
mértéke
az
összes
elszámolható költség 100 %-a.
A
megvalósítás
tervezett
időintervalluma:
A
beavatkozáshoz
tartozó
helyi
felhívások
várható
megjelenése
2019.
február
28.
A
támogatott
projektek
megvalósítására
maximum
14
hónap
áll
rendelkezésre. Forrás: ERFA
Helyi
(városrészi,
szomszédsági)
identitást
erősítő
tevékenységek:
helytörténeti,
honismereti,
helyi
örökség
programok,
valamint
kulturális,
közösségi
programok
szervezése,
lebonyolítása,
a
szabadidő-eltöltés
minőségének
javítása,
közösségi
önképzési
folyamatok
helyszínnel
és
programokkal
történő
támogatása
Az
intézkedés
keretében
kulcsprojekt
támogatása
nem tervezett.
Indoklás,
alátámasztás:
Komárom
szellemi
kulturális
öröksége
rendkívül
gazdag,
elemei
a
helyi
identitás
meghatározó
részét
képezik.
A
közösségi
élet
fejlesztéséhez
a
közös
örökségekre
építő
élő
hagyományőrzés,
a
hagyományos
mesterségek
felelevenítése,
rendezvények
szervezése
elengedhetetlen feltétel.
Ez
áttételesen
visszahat
a
közösségek
összetartó
erejére,
a
település
népességmegtartó
erejére
és
a
társadalmi
folyamatokra.
A
helyi
identitást
erősítő,
ugyanakkor
a
gazdasági
életre
is
hatással
lévő
kulturális,
közösségi
programok
szervezése
a
szabadidő
minőségének
javítása,
közösségi
önképzési
folyamatok
támogatása
egybehangzó
igényként
jelent
meg
a
workshopokon.
A
megújuló
közösségi
tereknek
alkalmasnak
kell
lenni
ilyen
kezdeményezések,
programok
befogadására.
A
kezdeményezések
hozzájárulnak
a
közösségi
élet
interaktivitásának
fokozásához,
a
társadalmi
részvétel
növeléséhez,
a
célcsoportok
intézményekbe,
közösségi
közművelődési
helyszínekre való bevonzásához.
Specifikus
cél
:
A
beavatkozás
alapvető
célja
a
városi
közösségi/kulturális
élet
színtereiként
szolgáló
megújított
terekben
az
új
funkciók
bevezetése
és
a
régiek
megújítása
révén
a
célcsoportok
hatékony
bevonása,
ezáltal
enyhítve
a
társadalmi
egyenlőtlenségeket
és
a
hagyományokból
táplálkozó,
lokálpatriotizmust
erősítő
közösségmegtartás.
További
cél
a
városi
közösségi/kulturális
élet
színtereiként
szolgáló,
felújítandó
épületek
„élettel
megtöltése”
a
közösségi
élet
„kivitele”
a
városi
közterekre,
nyitott
közösségi
helyszínekre.
A
beavatkozás
a
„helyi
(városrészi,
szomszédsági)
identitást
erősítő
tevékenységek:
helytörténeti,
honismereti,
helyi
örökség
programok,
valamint
a
„kulturális,
közösségi
programok
szervezése,
lebonyolítása,
a
szabadidő-eltöltés
minőségének
javítása,
közösségi
önképzési
folyamatok
helyszínnel
és
programokkal
történő
támogatása”
specifikus
cél
elérését támogatja.
Támogatható
tevékenységek
meghatározása
:
A
projektgazdák
az
alábbiakban
meghatározott
támogatható tevékenységeket valósíthatják meg:
hagyományőrző,
honismereti,
a
helyi
örökséget
a
középpontba
helyező
programok,
vetélkedők,
rendezvények,
nonformális
oktatás-képzés,
közösségi
művelődési
lehetőségek megteremtése
helyi
identitást
erősítő
programok,
rendezvények megszervezése.
közösségi
rendezvények,
kulturális
programok
szervezése,
lebonyolítása,
minőségi
szabadidős programok megvalósítása
szabadtéri
rendezvények
megtartása
a
nyílt
közösségi tereken
célcsoportok
bevonása,
önkéntesség
népszerűsítése.
Kiegészítő
jelleg,
lehatárolás
:
Az
önkormányzat
minden
évben
jelentős
összeggel
támogatja
–
pályáztatás
útján
–
a
helyi
civil
szervezeteket.
(2016-
ban
ez
az
összeg
122
M
Ft
volt,
2017-ben
pedig
203
M
Ft).
Komárom
évek
óta
bonyolítja
a
„Kincset
ér”
című
prevenciós
programot.
A
civil
szervezetek
–
önkormányzati
támogatásból
is
–
több
nagyrendezvényt
szerveznek
az
év
folyamán
(pl:
Hon-nap).
Ezen
kívül
működik
a
Múzeumbarát
Kör.
TOP
1.2.1
intézkedése
keretében
támogatható
a
turisztikai
jelentőségű
rendezvényinfrastruktúra
támogatás.
Jelen
művelet
azonban
hangsúlyosan
nem
a
turisztikai
szempontok
mentén
nyújt
támogatást a helyi közösségeknek.
A
művelet
célcsoportja:
Kedvezményezett:
önkormányzat,
nemzetiségi
önkormányzat,
költségvetési
szerv,
többségi
önkormányzati
tulajdonú
nonprofit
gazdasági
társaság,
civil
szervezet, egyház.
Elsődleges
célcsoport
a
helyi
lakosság,
azon
belül
az
oktatási-nevelési
intézmények
tanulói,
ifjúsági
célcsoportok,
kulturális,
művészeti
szervezetek
és
intézmények,
azonos
érdeklődésű,
kötődésű
csoportok.
A kiválasztási kritériumok, alapelvek:
illeszkedés a HKFS célrendszeréhez
illeszkedés
Komárom
Város
Helyi
Esélyegyenlőségi Programjához
a
rendezvény
hosszú
távú
koncepciójának
bemutatása
(a
projektzárást
követő
időszak
vonatkozásában is)
komplex,
több
célcsoportot
bevonó
kezdeményezések támogatása preferált
városrészek
közötti
együttműködést
segítő,
hatékonyságot
fokozó
rendezvények,
programok
programsorozatok,
melyek
a
fenntarthatóság
elvárásának is megfelelnek
A
felhívás
keretében
támogatandó
projektnek
a
felhívás
céljaihoz
való
hozzájárulása
különösen
fontos az alábbi szempontok alapján:
változatos programkínálat
társadalmi befogadásért tett erőfeszítések
társadalmi fenntarthatósági szempontok
Helyi
szükségleteken
alapuló,
vagy
már
bejáratott,
vagy
új,
innovatív
elemet
tartalmazó
projektek,
rendezvények,
kezdeményezések
támogatása
a
cél.
Az ideális projekt:
széles
körű
részvételt
tesz
lehetővé
a
legtöbb
célcsoportnak,
színvonalas
kikapcsolódási
lehetőséget
tartalmaz
figyelembe veszi az életkori sajátosságokat,
több
korcsoportnak
tud
kulturális
programot,
közösségi élményt biztosítani.
illeszkedik
a
HKFS
célrendszeréhez,
Komárom
Város Helyi Esélyegyenlőségi programjához,
a
rendezvény
hosszú
távú
koncepciójának
bemutatása
(a
projektzárást
követő
időszak
vonatkozásában is) szükséges
A
felhívás
keretében
támogatandó
projektnek
a
felhívás
céljaihoz
való
hozzájárulása
különösen
fontos az alábbi szempontok alapján:
társadalmi befogadásért tett erőfeszítések
fenntarthatósági szempontok
Tervezett
forrás
:
A
Felhívás
meghirdetésekor
a
támogatásra
rendelkezésre
álló
tervezett
keretösszeg:
107.333.333
Ft.
A
támogatott
támogatási
kérelmek
várható
száma:
11
-15
db.
Az
igényelhető
vissza
nem
térítendő
támogatás
összege:
minimum
1
millió
Ft,
maximum
10
millió
Ft.
A
támogatás
maximális
mértéke
az
összes
elszámolható költség 100 %-a.
A
megvalósítás
tervezett
időintervalluma
A
beavatkozáshoz
tartozó
helyi
felhívások
várható
megjelenése
2019.
február
28.
A
támogatott
projektek
megvalósítására
maximum
12
hónap
áll
rendelkezésre. Forrás: ESZA
A
tervezett
műveletek
meghirdetése
a
2014-2020
programozási
időszakban
az
egyes
európai
uniós
alapokból
származó
támogatások
felhasználásának
rendjéről
szóló
272/2014.
(XI.
5.)
Korm.
rendelet
előírásainak
megfelelően
történik.
A
HACS
meghatározza
az
éves
fejlesztési
keretét,
amelyre
a
standard
eljárásrend
szabályai
szerint
felhívást
tesz
közzé.
A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei
A HACS összetétele, szervezeti egységei és ezek fő feladatai:
A HACS összetétele:
A
KHK
2016.
június
6-án
alakult,
konzorciumi
formában
működik.
A
konzorcium
vezetője
Komárom
Város
Önkormányzata.
A
KHK-t
jelenleg
az alábbi tagok alkotják:
1.Komárom Város Önkormányzata
2.Komáromi Városgazda Közhasznú Nonprofit
Kft.
3.Komáromi Városi Televízió Szolgáltató
Nonprofit Kft.
4.Monostori Erőd Hadkultúra Központ
Műemlékhelyreállító, Ingatlanfenntartó és -
hasznosító Nonprofit Kft.
5.Komárom Városi Sportegyesület
6.Magyarock Dalszínház Színházi Egyesület
7.Komáromi Erődök Barátainak Egyesülete
8.Magyar Lovas Színház Komárom Közhasznú
Egyesület
9.Monostori Kulturális Közhasznú Egyesület
10.Komáromi Turisztikai Egyesület
11.Szőnyi Kulturális Közhasznú Egyesület
12.KOMPRESS Nyomdaipari és Szolgáltató Kft.
13.FA-TER Személyszállító Fuvarozó és
Szolgáltató Kft.
14.Moore Stephens Wagner Könyvvizsgáló Kft.
15.Géringer Autó-Motor Kft.
A
köz-,
a
civil
és
a
magánszféra
képviselete
kiegyensúlyozott,
hiszen
a
civil
szféra
46,6
%-ban,
a
közszféra
26,6%-ban,
az
üzleti
szféra
26,6%-ban
képviseltet magát.
A
HACS
létrehozása
során
a
legfontosabb
szempont
az
volt,
hogy
a
közszféra
szerepe
elsődlegesen
egy
kezdeményező
és
integratív
szerep
legyen,
ezért
a
közszféra
szervezetei
közül
Komárom
Város
Önkormányzata,
mint
konzorciumvezető
a
HACS
elnöki
pozícióját
foglalja
el,
megtestesítve
a
település
egységét,
a
település
valamennyi
lakosa
iráni felelősségvállalást.
Tekintettel
arra,
hogy
valamennyi
tag
a
településen
rendelkezik
székhellyel,
illetve
régóta
itt
működnek,
ezért
várható,
hogy
a
program
után is eredményesen tud együttműködni a 3 szektor.
A
KHK
nyitott,
új
tagok
számára
a
jövőben
is
lehetőség
lesz
csatlakozni
az
alábbi feltételek megléte esetén:
A
HACS
tagja
csak
a
településen
székhellyel
vagy
telephellyel
rendelkező
települési
önkormányzat,
önkormányzati
intézmény,
többségi
önkormányzati
tulajdonú
gazdasági
társaság,
költségvetési
szervek
és
intézményeik,
valamint
civil
szervezetek,
egyházi
jogi
személyek
(belső
egyházi
jogi
személy)
továbbá
gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók lehetnek;
A
HACS
tagoknak
el
kell
fogadniuk
a
HACS
céljait,
irányelveit,
tevékenyen részt kell vállalniuk a HKFS megvalósításában;
A
három
szektor
képviseletének
kiegyensúlyozottnak
kell
maradnia;
A HACS szervezeti és működési szabályai
A
HACS
tagjainak
jogállását,
a
szervezeti
felépítés
szabályozását,
az
egyes
szervezeti
egységek,
azaz
a
közgyűlés,
az
elnökség,
a
felügyelő
bizottság,
a
munkaszervezet,
a
helyi
bíráló
bizottság
illetve
a
felhívást
előkészítő
munkacsoportok
működési
rendjét
valamint
az
összeférhetetlenségi
szabályokat
a
mindenkor
hatályos
Szervezeti
és
Működési
Szabályzat,
továbbá
a
program
lebonyolítására
irányadó
Működési
Kézikönyv
és
annak mellékletei tartalmazzák.
A
munkaszervezet
feladatait
a
Komáromi
Polgármesteri
Hivatal
látja
el
(2900
Komárom,
Szabadság
tér
1.).
Az
iroda
székhelye:
2900
Komárom, Arany J. u. 17.
A
munkaszervezet
a
munkaszervezet
vezetőből,
a
pénzügyi
vezetőből,
akik
köztisztviselői
jogviszonyban
és
2
pályázati
referens
munkatársból
áll,
akik
munkaviszony
keretében
látják
el
a
feladatokat.
A
munkáltatói
jogkör
gyakorlója
Komárom
Város
Önkormányzata
nevében
dr.
Molnár Attila polgármester.
A
Munkaszervezet
a
HACS
ügyviteli,
adminisztratív
szervezete,
feladata
az
igazgatási
és
pénzügyi
feladatok
ellátása.
A
Munkaszervezet
munkáját
a
munkaszervezeti
vezető
irányítja,
akinek
munkáját
a
pénzügyi
vezető
és két helyi pályázati referens segíti.
Döntéshozatali struktúra:
A
támogatási
kérelmek
értékelésében
és
kiválasztásában
az
alábbi
szervezetek vesznek részt:
Nemzetgazdasági
Minisztérium
Regionális
Fejlesztési
Programok
Stratégiai,
Tervezési
és
Értékelési
Főosztály
(IH,
támogató
intézmény);
A HACS döntéshozó szervei;
A HACS Munkaszervezete (MSZ);
A HACS Helyi Bíráló Bizottsága (HBB).
A
döntési
struktúra
kialakításában
meghatározó
elvek:
a
minőség,
az
átláthatóság
és
a
megkülönböztetés-mentes
döntéshozatal
(mely
megfelel az összeférhetetlenség szabályainak).
Kommunikációs terv
Kommunikációs
tevékenységek
és
alkalmazott
kommunikációs
eszközök
Általános, a projekt teljes időszakán átívelő feladatok és eszközök
A kommunikációs terv kialakítása és megvalósítása
KTK
2020
útmutató
szerinti
tevékenységek,
online
tájékoztatási
és
kommunikációs
eszközök
(honlap
készítése,
a
helyi
médiumokban megjelentetendő hirdetés, PR cikk)
A
HACS
Komárom
város
honlapján
teszi
közzé
a
HKFS
tervezéséhez,
megvalósításához
és
az
utóéletéhez/fenntartásához
kötődő
információkat,
ugyanakkor
egy
saját
honlap
indítását
is
megvalósítja.
Az
információknak
naprakésznek,
aktuálisnak
és
teljes
körűnek
kell
lennie
(a
HKFS-t
és
a
HACS
minden
elkészült
dokumentumát
elérhetővé
szükséges tenni), mely a munkaszervezet felelőssége.
Az
oldalon
emellett
meghirdetésre
kerülnek
a
CLLD-hez
kapcsolódó
workshopok,
a
kiírt
pályázatok,
valamint
a
pályázáshoz
szükséges
információk,
továbbá
itt
is
elérhetővé
válnak
a
megjelent
sajtóközlemények,
valamint
a
fotódokumentáció.
Szintén
a
teljes
körű
nyilvánosság
biztosítását
szolgálja
az
európai
uniós
támogatásról
és
a
pályázatok
eredményeiről
szóló
adatok
előírt
tartalomnak
megfelelő
közzététele.
A
honlap
mellett
napjainkban
rendkívül
népszerű
eszköz
a
szociális
média
alkalmazása.
A
HACS
ennek
érdekében
saját,
folyamatosan
frissülő
közösségi
oldalt
hoz
létre,
mely
a
fiatalok
gyors
és
célzott
megszólítását teszi lehetővé.
Monitoring és értékelési terv
A
HACS
felelős
a
helyi
fejlesztési
stratégiára
alapozott,
közösségi
szinten
irányított
városi
helyi
fejlesztések
megvalósításának
nyomon
követéséért
és monitoringjáért.
A
monitoring
célja,
hogy
rendszeres
és
megbízható
információ
álljon
a
HACS
és
a
HACS-on
keresztül
a
település
népessége,
valamint
a
támogató
intézmény
rendelkezésére
a
támogatási
keret
felhasználásáról
és
a
stratégia
céljainak
megvalósításáról.
A
monitoring
folyamatos
adatgyűjtésen
alapszik,
amely
lehetővé
teszi,
hogy
a
HACS/IH
vizsgálja
a
tevékenységek előrehaladását a kitűzött célok viszonylatában.
A HACS 3 szinten végez monitoring tevékenységet:
A
HACS
által
felhasználható
támogatási
keretösszeg
ütemezett
és
szabályszerű felhasználásáról,
A
támogatási
kérelmek
támogatási
szerződésben
foglalt
vállalásainak teljesüléséről,
A HKFS céljainak megvalósításáról.
Mérföldkövek
Horizontális célok
Esélyegyenlőség
A
HKFS
tervezése,
megvalósítása
és
monitoringja
során
a
HACS
a
korábbi
stratégiai
tervezések
tapasztalatait,
esélyegyenlőségi
alapelveit
beépíti,
a
megvalósítás
során
az
illetékességi
terület
szempontjából
releváns
egyéb
dokumentumokban.
A
programokban
megfogalmazott
célokkal,
tevékenységekkel
való
összhang
megteremtése
kiemelt
szempont.
Az
akcióterületen
tálalható
sérülékeny
és/vagy
hátrányos
helyzetű
csoportok
-
illetve
azok
képviselői
-
megszólításra,
bevonásra
kerültek
a
megoldásra
váró
problémák
feltárásába
és
az
elérendő
cél
megfogalmazásába,
valamint
a
beavatkozások
és
a
cselekvési
terv
kialakításába
(pl.
szegénységben
élők,
fogyatékkal
élők,
nők,
idősek,
nagycsaládosok).
A
tervezett
beavatkozások,
projektek
kiválasztásának
időszakában
a
társadalmi
elfogadottság
és
támogatottság
erősítése
érdekében
a
HACS
illetékességi
területén
belül
elektronikus
kérdőíves
felmérés
is
megvalósul.
A
szükségletekre
építő
beavatkozások
és
azokhoz
kapcsolódó
tevékenységek
külön
figyelmet
szentelnek
a
nők,
a
nemzetiségek,
a
gyermekek,
valamint
a
fogyatékkal
élők
integrációjának
és
esélyegyenlőségének
biztosítására.
Emellett
az
érzékenyítést,
az
elfogadást,
a
különböző
adottságokkal
rendelkező
társadalmi
csoportok
megismerését célzó innovatív beavatkozások is előtérbe kerülnek.
A
megvalósítás
során
az
esélyegyenlőség
minél
teljesebb
körű
biztosításához
járul
hozzá
a
pályázati
elbírálás
szempontrendszere.
Ennek
során
előnyt
élveznek
azon
pályázók,
amelyek
a
hátrányos
helyzetű
csoportok
negatív
megkülönböztetésének
mérséklését/felszámolását
tűzik
ki
célul;
a
munkaerőpiaci
szempontból
hátrányos
helyzetű
csoportok
(pl.
munkanélküliek,
nők,
50
év
felettiek,
pályakezdő fiatalok stb.) integrációját segítik elő.
Az
infrastrukturális
beruházások
kialakításában
kulcsfontosságú
a
komplex
akadálymentesítés,
valamint
a
mindenki
számára
(pl.
mozgásukban
korlátozottak,
vakok
es
gyengén
látók,
hallássérültek)
egyenlő eséllyel való elérhetőség és használat megvalósítása.
Mindez
kiegészül
a
HKFS
által
tervezett
soft
tevékenységekkel
(pl.
képzések,
rendezvények,
foglalkozások,
érzékenyítési
programok
stb.),
melyek
mindegyikében
hangsúlyos
az
egyenlő
bánásmód
és
diszkriminációmentesség elve.
A
monitoring
során
az
esélyegyenlőségi
szempontok
nyomon
követése
fontos
szerepet
kap.
A
HACS
a
visszacsatolás,
ellenőrzés
időszakában
kiemelt
figyelmet
fordít
a
vállalt
tevékenységek,
mutatók
megvalósulására.
Humán
kapacitást
tekintve
a
HACS
munkaszervezete
a
projekt
teljes
időtartama
alatt
kapcsolatban
áll
az
érintett
szervezetek
esélyegyenlőségi szakértőivel/referenseivel.
Fenntarthatóság
A
HACS
az
Európai
Unió
és
a
magyar
szabályozásoknak
eleget
téve
a
fenntartható
fejlődés
biztosítását
és
a
környezet
védelmét
horizontális
megközelítésben, minden tevékenységébe beépítve kezeli.
A
környezeti
fenntarthatóság
biztosítása
már
a
HKFS
tervezésétől
kezdve
fontos
szempont
volt:
az
adminisztratív
feladatok
végrehajtásakor
a
HACS
törekedett
a
környezetbarát
anyagfelhasználásra,
a
hulladék
keletkezésének
minimalizálására,
újrahasznosított
eszközök
alkalmazására
és
a
helyi
eredetű
termékek
használatára.
Ezek
érdekében
a
tervezés
során
tartott
találkozókon,
workshopokon
a
nyilvánosság
biztosítása
mellett
ügyelt
arra,
hogy
a
meghívót
és
napirendet
tartalmazó
dokumentumok,
valamint
a
csatolt
háttéranyagok
mindegyike
elektronikus
formában
kerüljön
továbbításra
és
megosztásra.
A
fenntarthatóság
és
a
környezetvédelem
elve
a
megvalósításban
is
elsőrendű,
így
a
beavatkozási
területek
által
lefedett
tevékenységek
célul
tűzik
ki
ezek
minél
szélesebb
társadalmi
csoporttal
történő
megismertetését
és
alkalmazását
(pl.
természeti
ismeretterjesztő
programok,
zöldfelületek
növelése,
intézmények
energiahatékonyságának javítása stb.).
A
pályáztatás
során
előnyt
élveznek
azon
pályázók,
akik
tevőlegesen
hozzájárulnak
a
helyi
természeti
és
kulturális
örökség
védelméhez,
a
szelíd
turizmussal
összeegyeztethető
fejlesztést
kívánnak
megvalósítani;
infrastrukturális
beruházás
esetén
a
környezeti
kockázatok
és
a
városi
üvegházhatású
gáz-kibocsátás
mérsékléséhez
járulnak
hozzá;
érzékenyítést, figyelemfelkeltést szolgáló fejlesztéseket valósítanak meg.
Fenti
szempontok
monitoringja
a
benyújtott
pályázatok
dokumentációja
alapján
történik,
mivel
a
HACS
által
támogatott
pályázatok
mindegyikének
meg
kell
felelnie
valamely
környezeti
fenntarthatósági
szempontnak.
A
környezetvédelmi
fenntarthatóság
mellett
a
stratégia
tervezésében,
megvalósításában,
monitoringjában
érvényesül
a
pénzügyi
és
gazdasági
fenntarthatóság elve egyaránt.
9.
2021.09.30.
HKFS
megvalósítása,
a
projekt
fizikai
befejezése.
A kötelező tájékoztatás és nyilvánosság
biztosítása.
Eredménykommunikációs
információs
anyag
készítése,
sajtóközlemény
kiküldése
a
projekt
zárásáról,
sajtómegjelenések
gyűjtése,
projekt
záró
rendezvény
szervezése,
egyéb
kommunikációs tevékenység ellátása.
Záró beszámoló készítése 2021. szeptember 30-
ig.
8.
2021.05.31.
A
stratégia
megvalósításának
előrehaladásáról
kifizetési
kérelemmel
egybekötött
időközi
beszámoló benyújtása az Irányító Hatóság felé.
Helyi
pályázati
rendszer
működtetése,
kedvezményezettek
számára
segítő
szolgáltatások
(tanácsadás)
nyújtása,
ügyfélszolgálat biztosítása.
Egyéb kommunikációs tevékenység ellátása.
7.
2020.11.30.
A
stratégia
megvalósításának
előrehaladásáról
kifizetési
kérelemmel
egybekötött
időközi
beszámoló
benyújtása
az
Irányító Hatóság felé.
Helyi
pályázati
rendszer
működtetése,
kedvezményezettek
számára
segítő
szolgáltatások
(tanácsadás)
nyújtása,
ügyfélszolgálat biztosítása.
6.
2020.05.31.
A
stratégia
megvalósításának
előrehaladásáról
kifizetési
kérelemmel
egybekötött
időközi
beszámoló
benyújtása
az
Irányító Hatóság felé.
Helyi
pályázati
rendszer
működtetése,
kedvezményezettek
számára
segítő
szolgáltatások
(tanácsadás)
nyújtása,
ügyfélszolgálat biztosítása.
5.
2019.11.30.
A
stratégia
megvalósításának
előrehaladásáról
kifizetési
kérelemmel
egybekötött
időközi
beszámoló
benyújtása
az
Irányító Hatóság felé.
Éves monitoring jelentés benyújtása.
Helyi
pályázati
rendszer
működtetése.
Támogatandó
projektek
kiválasztása, szerződéskötések.
Kedvezményezettek
számára
segítő
szolgáltatások
(tanácsadás)
nyújtása, ügyfélszolgálat működtetése.
4.
2019.05.31.
Kifizetési kérelemmel egybekötött időközi beszámoló készítése.
A további helyi felhívások közzététele.
Konzultációs
tevékenységek,
fórumok
stb.
szervezése,
melynek
keretében
az
érdeklődők
megismerik
a
stratégia
pontos
tartalmát, és közösen értelmezik a felhívásokat.
A
potenciális
kedvezményezettek
számára
segítő
szolgáltatások
(tanácsadás) nyújtása, ügyfélszolgálat működtetése.
Kötelező
tájékoztatás
és
nyilvánosság
biztosítása,
egyéb
kommunikációs és animációs tevékenység ellátása.
Helyi
pályázati
rendszer
működtetése.
Támogatandó
projektek
kiválasztása, szerződéskötések.
A
tapasztalatokból
fakadóan
–
amennyiben
szükséges
–
a
program felülvizsgálata.
3.
2018.11.30.
Kifizetési kérelemmel egybekötött időközi beszámoló készítése.
A
munkaszervezet
munkatársainak
képzése,
munkafolyamatok
kidolgozása.
A
kommunikációs
terv
kidolgozása,
kötelező
tájékoztatás
és
nyilvánosság
biztosítása
keretében:
honlap
létrehozása,
töltése,
sajtóközlemény
kiküldése
a
helyi
felhívások
indításáról,
sajtómegjelenések
gyűjtése,
tájékoztató
tába
kihelyezése,
fotódokumentáció, TÉRKÉPTÉR töltése.
Egyéb
kommunikációs
tevékenység
(nyomtatott
tájékoztató
anyagok
elkészítése,
hirdetések
megjelentetése,
levelező
lista,
sajtólista
összeállítása,
megjelenés
a
helyi
médiában)
és
animációs tevékenység ellátása.
Az
első
helyi
felhívás
közzététele,
további
3
helyi
felhívás
tervezet benyújtása a Támogató intézményrendszer felé.
Konzultációs
tevékenység,
fórum
szervezése,
melynek
keretében
az
érdeklődők
megismerik
a
stratégia
pontos
tartalmát, és közösen értelmezik a felhívásokat.
Éves monitoring jelentés benyújtása.
A
kedvezményezettek
számára
segítő
szolgáltatások
(tanácsadás) nyújtása, ügyfélszolgálat működtetése.
2.
2018.05.31.
Egy,
a
HACS
által
megjelentetésre
kerülő
felhívástervezet
benyújtása a támogató intézményrendszer felé.
1.
2018.03.01.
A
HACS
munkaszervezetében
dolgozó
személyek
szakmai
önéletrajzának benyújtása az Irányító Hatósághoz.
A HKFS átdolgozása.
Mérföldkő
sorszáma
Mérföldkő
elérésének
tervezett
dátuma
Megvalósítani tervezett eredmény leírása
(ezer Ft)
0
17.333
90.000
107.333
Forrás
ütemezése
2018
2019
2020
Összesen
(ezer Ft)
0
50.000
11.667
61.667
Forrás
ütemezése
2018
2019
2020
Összesen
(ezer Ft)
0
6.000
20.000
26.000
Forrás
ütemezése
2018
2019
2020
Összesen
(ezer Ft)
0
145.000
30.000
175.000
Forrás
ütemezése
2018
2019
2020
Összesen